Kutyás kötélhúzás: a békés kutyaviadal

Nem kívánok fajtasoviniszta lenni, de hát mondjuk ki: a kötélhúzás a kockafejűek sportja. A bull-típusú terrierek (gyűjtőnév, ami magába foglalja a pit bullt, staffordshire terriert, staffordshire bull terriert, bullterriert, amerikai bulldogot és ezek keverékeit) szelekciós szempontja volt az erős fogás, az erőn felüli kitartás, és ezen fajták jellemzője az is, hogy nem feltétlenül akarnak (hajlandóak) más kutyákkal barátkozni. A kutyatartók többsége viszont szereti hasonszőrűek közt tölteni az idejét… Nos, íme egy megoldás! És még a járványügyileg ajánlott távolságot is tudjuk tartani egymástól 🙂

Miről szól ez a sport?

Fogunk két kutyát, hámmal vagy nyakörvvel rögzítjük őket fához, autóhoz (kézifék legyen behúzva!), Thor kalapácsához vagy bármilyen olyan objektumhoz, amit hat ökör se tudna elvontatni, és mindkettejük kap egy húzható játékot. Tornatermi mászókötél, autóvontató gurtni  is megfelelő, népszerű megoldás még a tűzoltó tömlő, de egyéb híjján két egymáshoz kötött harapópárna, vagy hurka is megfelelő, csak lehetőleg azonos anyagból valók legyenek. Az egymással szembeállított kutyák általában már felfokozott hangulatban vannak (főleg, ha a fent felsorolt fajták valamelyikéből valók), és ha egyébként ismerik a harapós játékokat, akkor gond nélkül fognak majd rá bármire. Ha szép, teli fogást adunk, akkor a móka teljesen sérülésmentes, esetleg kisebb szájseb tud keletkezni.

Mire figyeljünk?

Ahogy azt írtam, egymással szembeállított kutyák, akik tudják, hogy egymással „harcolnak”. Ha egyébként más kutyákkal barátságos jószággal állunk ki ilyen edzésre, akkor számoljunk vele, hogy ez rá is hatással lesz, és legalább addig ne vigyük társaságba, vagy csak fokozott figyelemmel, míg el nem múlt az adrenalin hatása. Edzés után lesétálás, és pihi. A másik kockázat a harapás romlása. Ha elvárjuk a teli pofás fogást (pl. IGP sportra edzünk), akkor a kötélhúzás alatt érdemes erre kiemelten figyelni, míg egy őrző-védő tréningen a fogás max néhány perces, a “tug-of-war” akár órákig is eltarthat (bár ehhez már komoly játékosok kellenek), és óhatatlanul elkezd lazulni a kutya szája, a fáradtság miatt próbál egyszerre fogni és lihegni, lyukas fogás, vagy ha olyan a kötél, „utazás” (szemfoggal beakasztás) is lehet a vége.

A szájproblémákra is érdemes figyelni, egy letört fog már elveheti a kutya kedvét, az apróbb sérülések viszont eléggé rendszeresek. A kutyák szája, nyelve elég könnyen sérül, sima labdázásnál is el tudják harapni, frizbizés során pedig szinte mindig sikerül. Ha csupán habos-véres a nyál, akkor nincs ok a pánikra, mire hazaérünk begyógyul. Ha ennél több, akkor viszont azonnal be kell fejezni a bulit!

Nem olyan egyszerű, mint aminek tűnik!

A kötélhúzást is lehet cizellálni. Adhatunk a kutyák szájába könnyen harapható tárgyat, pl juta harapópárnát, amit a fogát beakasztva (“utazva”) is tud tartani, ezáltal egy gyengébb szájjal is sokkal tovább tudja fogni a kötelét. Vagy adhatunk csúszós, nehezen fogható tűzoltó tömlőt, vagy fogásfejlesztő, csúszós anyagból varrt párnát, amivel rövidebb lesz a buli, viszont tényleg az a kutya nyer, amelyiknek erősebb a szája.

A kötélhúzás előnyei

Főleg a bull-típusú kutyák számára nyújt egy olyan edzési lehetőséget, amelyet a szociális skilljeiktől függetlenül űzhetnek, ki tudják használni a legfőbb szelekciós érdemeiket: a kitartó harapást és küzdőszellemet anélkül, hogy egymásban vagy saját magukban sérülést okoznának. Fejleszti a rágóizmokat, a fogáskészséget (abban az esetben, ha ügyelünk rá, hogy ne fogjon luftot és ne utazzon!), és az egész testüket átmozgatja, hisz végig dolgoznak hátrafelé. Fejben is lefárasztja őket a „harc”, és ebben különbözik a kötélhúzás a sima lógatástól!

“Tug Of War” kutyás kötélhúzó versenyek

Nálunk először a súlyhúzó versenyek egyik mellékszáma volt, mostanra viszont egyre többen rendeznek kizárólag kötélhúzó versenyeket. Kisebb az anyagigénye, mint egy súlyhúzásnak, és nem is tart éjszakába nyúlóan, a kutyák és gazdák számára pedig ugyanolyan dicsőség, hisz az eredményt közös munkával érik el. A versenyeken azonos súlyú kutyákat sorsolnak össze, és általában kieséses rendszerben zajlik. A mérkőzések pedig gyakran órákig tartanak, ilyen szemmel érdemes figyelni a saját edzéseinket is: a morgó, kötelet veszettül rázó kutya látványos, ám feleslegesen fárasztja magát. Ha csendben szorítja a kötelet és várja, hogy ellenfele parádézzon, akkor jóval tovább fogja bírni.

Fontos a felkészülés

Ezért kell hát a gyakorlás, amire a legjobb egy hasonló súlyú és kvalitású kutya, de még jobb egy olyan, aki már tapasztalt, és nem kell három percenként újraindítani a játékot. A rutinos kutya tudja, hogy ha vadul cirkuszol és ráz, akkor könnyebben veszít fogást, és ha két elsőbálozót állítunk egymással szemben, akkor valószínűleg oda-vissza adogatják majd a kötelet. Ezen segíthetünk célirányos önkontroll tréninggel is, de a legtöbbet a rutin adja.

Fontos az is, hogy támogassuk a kutyánk tréningjét keresztedzésekkel, lógatással, pecáztatással, és más aerob tevékenységekkel, hogy a tüdőkapacitása megfelelő legyen. Ebben segítség lehet a Q-Speed és Iron-Q kiegészítők kombinációja, az izmok regenerációjában és felkészítésében pedig a Q-Force, vagy a Game Dog performance termékek közül a HMB, HMB CA kiegészítők és az Aniflexi Fit. Mivel a keményebb kutyák játéka akár több órát is eltarthat a hűtésen, izmok segítésén kívül a hidratáció is fontos, kötélhúzás előtt és után segíthetjük Quebeck Unbelievable Hydra készítménnyel.